- Megromlik a kommunikációtok. Nem beszélgettek, nem hallgatjátok meg egymást. Rövid és érdektelen lesz a társalgásotok. Türelmetlenek lesztek egymással. A felszín alatt egyre jobban megjelenik a neheztelés, elfojtott harag. Múlóban a szerelem, és ezt valahol érzed is.
- A párod gyakran idegesít. Nem csak felidegesít, hanem már a puszta jelenléte is kihoz a sodrodból. Ingerlő a hangja, a nézése, a ruhája, az arckifejezése, amit tesz és ahogyan ezt teszi.
- Nem érzel iránta szeretetet. Megszoktad, hogy veled van, de igazában beköltözik a lelkedbe a közöny. Nem érdekel, hogy mit érez, mit gondol, mik a vágyai. Jobban szeretsz inkább egyedül lenni. Jobb a vagy barátokkal, vagy bárki mással, csak vele ne kelljen lenni.
- Elmúlik a vágy, amit iránta éreztél. Nincs kedved, nincs hangulatod, nincs érdeklődésed sem feléje, sem az együttlét felé. Az elmédet be tudod csapni, meg tudod dumálni magad, hogy igenis, ő az igazi partner neked, de a tested nem hazudik. Nem kívánod már őt, nincs izgalom, nincs hevület.
- Nem bírod elviselni a szagát, az ízét. A bölcsek azt mondják, ha már a kapcsolat elején kifogásod van a másik testnedvei ellen, akkor az illető nem a tiéd, engedd el. Sokszor a dezodorok és parfümök elnyomják az ember saját szagát, és a feromonokkal kommunikáló emberi lényt megtévesztik a kellemes illatok. De ha a saját szagát érzed a párodnak, akár a verejtékét, és ezt kellemetlennek érzed, akkor engedd el. Biológiailag nem passzoltok. Egy ilyen emberrel nagyon jó barátok lehettek, de a párkapcsolat nem fog menni.
- Azon kapod magad, hogy forgolódsz az utcán, és figyeled a potenciális partnereket.
- Másokon fantáziálsz, nem a párodon.
- Nem vonz az együtt töltött idő, így a nyaralást, kirándulást, utazást sem akarod vele. Viszont mással szívesen utaznál.
- „Látni” kezdesz. Észreveszed, hogy a másik tele van hibákkal. Azon merengesz, hogy miért nem vetted eddig észre, hogy Ő valójában milyen rettenetes és kibírhatatlan ember. Vagy dögunalmas.